Főoldal Életemről irtak Személyiségem Híres Kardomról Videók Galéria











Vannak tárgyak, vannak ereklyék, melyek létét misztikus legendák övezik, ám valódi sorsukat sok esetben titokzatos homály fedi.

Ilyen tárgy pl. Longinus dárdája (a dárda, mellyel a keresztre feszített Jézust megszúrták, és amelyet ma egy bécsi múzeumban őriznek, bár valódisága kérdéses), illetve ilyen Attila, hun király csodálatos kardja is, amiből több "eredeti" darabot is láthatunk a világ különböző múzeumaiban.

Melyik az eredeti? Talán egyik sem.

Tény, hogy az elmúlt másfélezer esztendő alatt, mióta a legendás hun király sírba szállt, "Isten kardja" több helyen is felbukkant. Előszeretettel ajándékozták királyok, fejedelmek, uralkodók egymásnak "Attila király kardját".

 A pásztorfiú, aki a teheneit, legeltette, s aki egy sebzett lábú üsző nyomát követve lelte meg a földből kiálló kardot, azt eljuttatta a királyhoz, maga sem sejthette, miféle évezredeken átívelő, talányok sorozatát magával hozó bonyodalmat indít útjára.

A monda szerint, aki e kardot birtokolja, a világ ura lesz.

"A hős, kinek Isten csuda által adja,

Mind az egész Földet vele megbírhatja."

 Tény, hogy Attila, az ázsiai sztyeppék nomád lovasait vezetve a Duna vonaláig jutott, és harcosaival megsarcolta Rómát is.

Kiváló politikus, nagy hadvezér volt, aki hatalmas birodalmát kitűnően kormányozta - egyedül.

Egyedül, hiszen bátyja, Buda, akivel korábban együtt vezették a népet, egy "véletlen vadászbalesetben" meghalt. Igaz, halála jól jött a nagyra törő terveket szövögető Attilának.

Érdekes véletlen az is, hogy nem sokkal később előkerült Isten Kardja, melyet a hun legendák szerint az ősök temettek el, hogy majdan, aki a kezébe fogja, ő legyen a hunok egyetlen, nagyhatalmú vezére. hogy éppen akkor, és éppen az akkori szálláshely közelében találta meg a "pásztor" a kardot?

Ez is a "csodák" közé sorolható. Az biztos, hogy Etele király ezzel megerősítette hatalmát. Szövetséget kötött több barbár törzzsel, és mire seregei élén megindult a Nyugat-Római birodalom ellen, mintegy félmillió harcost tudhatott maga mögött.

"Isten Ostora" lecsapott az egykor világbirodalomnak számító Rómára, és meg sem állt az Örök Város kapujáig.

Leó pápa küldöttsége élén találkozott Attilával.

- Ki vagy te? - kérdezte latinul, mire a hunok királya ugyanezen  a nyelven válaszolt:

- Ego sum Attila, flaggellum Dei - azaz Attila vagyok, Isten ostora,

 Mindez persze csak legenda, amit az életrajzírók előszeretettel jegyeznek le, ám az tény, hogy a nomád nép vezére térdre kényszerítette Rómát, és kincsek garmadájával térhetett haza.

Isten kardja, vagy a nagy király tehetsége?

- 453-ban, egy kora tavaszi napon Attila meghalt. Fiai között véres hatalmi harcok törtek ki. A törzsek szövetsége felbomlott, s a birodalom szétesett. A hunok eltűntek a történelem süllyesztőjében.

Ám van egy nép Európában, akik a hunok leszármazottainak tartják magukat (bár erre bizonyíték nincs). Ők a székelyek. Legendáikban ma is él, hogy ha népüket veszély fenyegeti, Attila legkisebb fia, Csaba királyfi visszatér hozzájuk.

 

"Hunok! Isten kardját emelem rá fenjen

Mind a világmindenség általa kimenjen

Népünk birodalma, neve, dicsősége!

Örökkön örökké nem lesz soha vége."

 

(Idézetek: Arany J.: Buda halála

 Irodalom: Steve Nording: Attila hun király magánélete

                  Endrey Antal: A magyarság eredete)


Attila kardja II.


Priskos rétor és Jordanes említik, hogy Attila feltalálta a had istenének szentelt és sok század óta elveszett kardot, melyhez az a hit volt füzve, hogy a ki birja, az egész világ urává lesz. A kardot egy pásztor találta meg, ki észrevette, hogy egyik tehene sántikál s a vér nyoma után menve, egy a földből kiálló kardra akadt, melyet kiásott és Attilának vitt el.  A kardról egy későbbi német krónikás, aschaffenburgí Lambert, azt mondja, hogy a magyar királyok birtokában volt, Salamon király anyja azonban 1071-ben a bajor Ottónak ajándékozta, mert a kard szerencsétlenné tette, aki viselte. A kard tisztelete régi szkitha szokás, valamint megvolt a rokon szarmatáknál is, kiknek egyik ágáról az alánokról irja Ammianus Marcellinus, hogy náluk nincs egyház vagy hasonló szent hely, csupán meztelen kardot szúrnak barbár szertartások közt a földbe s azt tisztelik Mars gyanánt. Egy ilyen kard kerülhetett tehát Attila birtokába, miről az udvarában megfordult Priskos beszél. Hogy a magyar királyi ház birtokában volt-e olyan kard, melyről azt hitték, hogy Etele kardja: nem bizonyos. Igaza van Hunfalvynak, hogy egy ilyen kardot a nemzet legszentebb ereklyéjének tekintettek volna s nem igen hihető hogy a mondákban emléke ne maradt volna. Mindamellett az alán szokásnak van valami nyoma. Ilyesmire emlékeztetnek legalább azok a XIII-XIV. századbeli kardok, melyeket a székelyföldi erdőségekben több helyen, mind a Bodzán, Páván, Dálnokon stb., a földbe szúrva találtak minden egyéb melléklet nélkül. Mintha utolsó maradványai volnának ezek a régi kardtiszteletnek, mely a szkitháktól és szarmatáktól egyéb kelet-európai néptörzsekhöz is elhatolt.

Forrás: A Pallas Nagy Lexikona
             http://mek.oszk.hu/00000/00060/html/008/pc000834.html#2







www.elotortenelem16.sokoldal.hu
Tetszett ez az oldal? Mutasd meg az ismerőseidnek is!